×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Pulzus 11. - 1980 december - Feró a ketrecharcos 

Megjelent: február 23. csütörtök 18:05
Szerző: Fiery
    Rockmúzeum 

Létezett valaha, a nyolcvanas években egy könnyűzenei műsor, amin felnőtt egy nemzedék. Ez a produkció a Pulzus volt, akkori nyelven Könnyűzenei Panoráma. A TV egyetlen csatornáján keresztül végre mi, fiatalok is kaptunk valamit a hatalomtól. A műsorban nem csak rock muzsika szólt - és ezt utólag belátva nagyon okos húzásnak mondanám -, hiszen így tágabb zenei világban nőhettünk fel. A következő hónapokban arra teszek kísérletet, hogy részeként kiemeléssel mutassam meg, mik voltak a legfontosabb témák abban az időben. Aki pedig rendszeresen követi a sorozatot, képet kaphat arról is, hogy kik voltak az állandó vendégek, és kik maradtak ki a médiából... Kellemes olvasást mindenkinek! - Fiery



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!





A Nemzet Csótánya

Nem telt el egy esztendő az első adás óta, és egyszer csak ott láthatjuk az egyetlen tévécsatornán magát a Nemzet Csótányát, az állami szervek akkori nagy "ellenlábasát", Nagy Ferót. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy most akkor barát, vagy ellenség? Elvileg ebben az időben a Beatrice zenekar még erősen a tiltott kategóriába tartozott, aminek kissé ellentmond egy egyharmad koncert, és egy fél kislemez megjelenése. Az interjút nézve, az emberben - főleg utólag - kettősség alakul ki. De Feró nem esik ki a szerepéből, és dacára a megjelent lemezeknek, tévészereplésnek, ő megdöbbentően rosszkedvűen, borúlátóan nyilatkozik. Mi van? Tovább harcol a hatalmasságok ellen, vagy ez az egész csak egy felépített színjáték? Feró akkoriban számunkra a lázadás mintaképe volt, aki nem esett ki szerepéből, nekiment mindazoknak, akiknek csak lehetett.

"Persze akkoriban a cenzúra a filmes világra nem olyan módon volt érvényes, mint a lemezkiadásra. Ha valami filmzeneként futott, és a tévé stúdióiban lett felvéve, arra más szabályok voltak érvényesek, így lett lehetősége a Beatricének kiadványon szerepelni." (részlet egy korábbi cikkünkből)

Idővel persze Feró is megváltozott, talán éppen olyanná vált, aki ellen mindig is harcolt. Jól, vagy rosszul tette, de ennek az időszaknak is köszönhetően, ma már sokkal jobban él, mint azok a zenésztársak, akik akkoriban elhitték minden szavát, és vakon követték a bizonytalanságba. Feró ma nyugodtabb és híresebb, mint valaha, de ezzel nem érdemes foglalkozni, mert a rajongók ma is ugyanúgy szeretik. Visszatérve történetünkre, a kérdés csak annyi, vajon amit 1980 decemberében a Pulzus műsorában láttunk csak egy szerep, vagy tényleg valódi érzések voltak? Így utólag vizsgálódva, már vannak kérdőjelek... Szóval megérte a változás, Feró?

Petróleumlámpa vagy Atomerőmű?

Sztevanovity Dusán: Amíg (Bontovics) Kati énekelt azon töprengtem, hogy hű legyek-e az elhatározásomhoz, hogy John Lennont nem emlegetem többet ebben a mai műsorban. Na most, hogy nem leszek hozzá hű, annak az az oka, hogy közben többször néztem Nagy Feróra, a Beatrice együttes vezetőjére, és eszembe jutott, hogy amikor John Lennonék színre léptek, akkor hihetetlen ellenállást váltottak ki a világban. Néhány olyan tényező, ami azt hiszem, első sorban külsőség volt. Na most rólad azért jutott ez eszembe, mert benneteket is körülvett és még most is körülvesz egy ilyen különös gyanakvó rossz hír. Elmentem néhány koncertre, amikor játszottatok, és úgy éreztem, hogy ennek sokkal nagyobb a füstje, mint a lángja, ennek a rossz hírnek. Jó muzsikát hallottam, értelmes szövegeket, jó előadást. Mégis meg kell birkóznotok egy csomó előítélettel, ami azt hiszem, hogy első sorban külsőségeken alapszik. Megéri?

Nagy Feró: Hát meg, de én nem érzem, hogy olyan nagyon sok külsőséget használnánk. Talán egy kicsit máshogyan öltözünk.

Sztevanovity Dusán: Van-e összefüggés a megjelenésetek és az általatok énekelt dalok tartalma között? És ha igen, mi az?

Nagy Feró: Van, feltétlenül van. Hát a megjelenésünk, az öltözködésünk az végső soron olyan, amennyi az anyagi fedezetünk rá. Ugyanilyen a zenekari felszerelésünk is, és hát a nótákban is erről van szó.

Sztevanovity Dusán: Ezt komolyan mondod, hogy ez anyagi kérdés, hogy milyen nadrág, milyen kendő?

Nagy Feró: Nagyjából anyagi kérdés is. Nem feltétlenül az, én nem vágyom arra, hogy telkem legyen, nagy házat építsek, nekem elég lenne egy egészen pici kis lakás, benne, mit tudom én, mondjuk két gumimatraccal, ami csak az enyém. Egy jó széket nagyon szeretnék magamnak, de például egy nagyon szép szekrény az nem érdekel, hogy legyen, vagy ne legyen. Ugyanígy nem érdekel a ruházat sem.

Sztevanovity Dusán: Elég sokat koncerteztek, ez köztudott volt idáig is, a múltban még arról hallottunk sokat, hogy fáj nektek, hogy lemezen nem jelenik meg dalotok. Na most két lemezen is megjelentetek, az egyik a Kisstadion koncert az LGT-vel és az Omegával közösen, a másik pedig egy kislemez egy film-dallal, amire később majd visszatérünk. Örültök neki?

Nagy Feró: Nem nagyon, nem vagyunk teljesen boldogok.

Sztevanovity Dusán: Miért?

Nagy Feró: Mert ez nem egy önálló lemez, nem egy önálló Ricse lemez. Mi nekünk egészen más elképzelésünk van, hogy milyen lemezt szeretnénk. Sajnos ez a jelenlegi helyzetben elképzelhetetlen, bár az újságok néha azt írják, hogy most már hamarosan megjelenik lemez, meg egyes megnyilatkozások, részemről is olyanok, hogy esetleg lehet róla szó, hogy legyen lemezünk. Szerintem belátható időn belül nem nagyon esedékes egy ilyen lemez.

Sztevanovity Dusán: Én a dalaitokból azt érzem, hogy ismered biztosan, érted haragszom, nem ellened. Miért lehetetlen ez mégis szerinted?

Nagy Feró: Én úgy érzem, hogy a mi nótáink azok hordoznak valami társadalmi kritikát, éleset, vagy nem éleset, arról lehetne vitázni. Én ott látom a gondot, hogy mondjuk a társadalom, mint egy nagy egységet, ha veszem, akkor az amikor, ha valamilyen probléma van az ifjúsággal, vagy valami általános nagy probléma van, akkor elkezd rögtön álproblémákkal foglalkozni, most ilyen álprobléma például az a Ricse körüli hajcihő, vagy minek nevezzem. Magával a problémával, azzal nem foglalkozik a társadalom, mindenféle mással. Elkezdenek kiabálni szakadtak, csövesek, büdösek, mindent mondanak ránk, csak éppen azzal nem foglalkoznak, amiről énekelünk, üvöltözünk egész este a mikrofonba.

Sztevanovity Dusán: Én nem vagyok sem politikus, sem szociológus, úgy érzem, hogy te sem.

Nagy Feró: Én sem.

Sztevanovity Dusán: Nem bántottalak meg ezzel?

Nagy Feró: Nem, én sem.

Sztevanovity Dusán: Mégis azt kell mondanom, hogy éppen ezért, az elsődlegesnek érzem abban, amit ti csináltok a zenét, az előadást. Nevezzük ezt most ebben a kis stúdióban művészetnek, átmenetileg, amíg megengedhetjük magunknak.

Nagy Feró: Én nagyon örülök, ha annak nevezzük.

Sztevanovity Dusán: És mégis megvonjátok ezt nagyon-nagyon sok embertől, valamilyen, én ezt makacsságnak érzem inkább, hogy nem vagytok hajlandóak olyan kompromisszumokra, amitől ez szélesebb rétegekhez is eljuthatna. Nem tudom, hogy ismered-e azt a gondolatot, hogy miszerint egy létrejövő műnek a hatásfoka, nem csak a saját erejében mérendő, hanem abban is, hogy hány emberhez jut el. Na most, ti ezt a kört mesterségesen szűkítitek le. Érdemes?

Nagy Feró: Hát nem így válaszolnék, én úgy érzem, hogy nem tudom. Mi kitaláltunk valamit, az hogy ez mennyi emberhez jut el, vagy mennyihez nem, az már nem rajtunk múlik, sajnos. Tehát amit mi csinálunk, ami a mi művészetünk, én nyugodtan merem mondani, legfeljebb beképzelt leszek, az tényleg nem a mi hibánk. Ahhoz a tömegkommunikációnak kellene jobban odafigyelnie, nem csak mi vagyunk.

Sztevanovity Dusán: Hagy kérdezzek valamit, Lennonéknál indultunk el, legyen ez is benne a kérdésben, hogy Lennonékat, Bródyékat, Hoboékat megalkuvónak érzed?

Nagy Feró: Nem, nem, mondjuk a Lennonékat nem, de ez egy más világ. Más az nyugaton alkotni, és más az keleten, szerintem.

Sztevanovity Dusán: De én mondtam olyan példát is, akik keleten alkotnak.

Nagy Feró: Igen a Hoboék. Én a Hoboékat nagyon-nagyon szeretem. Nem érzem, hogy ez a lemez nekik megalkuvás lenne. Na de a két zenekarnak, úgymond az ideológiája az azért csak párhuzamosan fut egymás mellett, ha fut egymás mellett, és mi azért egy teljesen más világ vagyunk, mert a Hoboék azok valahol, olyan divatos szó, a gyökereket vették elő, és azokat játsszák.

Sztevanovity Dusán: Attól tartok, hogy belebonyolódtunk valamibe, amihez nem igazán értünk. Amihez talán mégis jobban értünk, az a zene és az előadás, én annak szurkolok, hogy a ti zenétek minél több emberhez eljusson, mert jónak tartom. És most mindjárt egy dalt közvetítünk Önökhöz, a címe Mire megy itt a játék, szerzője Bródy János és a Papp Lacit nem lehet legyőzni című filmben szerepelt.

John Lennon emlékére
Ha majd 64 éves leszek - Benkó Dixieland
Viktor Máté
Exodus lengyel próba
Túri Lajos - Szép Margit (Non Stop dal feldolgozás)
Bontovics Kati - Ki tiltja meg?
Beatrice - Üsd ki
DelhusaGjon - Szerelmem egy doktor lánya
Vlagyimir Horuzsnij - Highway

Készítette: Fiery



rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Pulzus 44 - 1984 április - Végre egy kis Lgt!
Létezett valaha, a nyolcvanas években egy könnyűzenei műsor, amin felnőtt egy nemzedék. Ez a produkció a Pulzus volt, akkori nyelven Könnyűzenei

Tovább...




Koncertek 2017. október 20. és 2017. november 05. között:









Klipmánia