Pulzus 26 - 1982 szeptember - A Dinamit utóirata! 

Megjelent: június 15. csütörtök 12:00
Szerző: Fiery
    Rockmúzeum 

Létezett valaha, a nyolcvanas években egy könnyűzenei műsor, amin felnőtt egy nemzedék. Ez a produkció a Pulzus volt, akkori nyelven Könnyűzenei Panoráma. A TV egyetlen csatornáján keresztül végre mi, fiatalok is kaptunk valamit a hatalomtól. A műsorban nem csak rock muzsika szólt - és ezt utólag belátva nagyon okos húzásnak mondanám -, hiszen így egy tágabb zenei világban nőhettünk fel. A következő hónapokban arra teszek kísérletet, hogy részeként kiemeléssel mutassam meg, mik voltak a legfontosabb témák abban az időben. Aki pedig rendszeresen követi a sorozatot, képet kaphat arról is, hogy kik voltak az állandó vendégek, és kik maradtak ki a médiából... Kellemes olvasást mindenkinek! - Fiery



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!





Hamvakból szőtt álmok

A Dinamit egy rövid ideig működő - ám népszerű - zenekarnak számított. Sokan államilag támogatott társaságnak könyvelték el a zenekart, de néhányan - például az együttes tagjai - pedig úgy érzik, hogy nem. Ennyi idő után persze felesleges azon elgondolkodni, hogy ki tudja a tutit. Mindenesetre a dalszövegek igyekeztek jobb belátásra téríteni a fiatalokat, és közelebb hozni őket az elérhetetlennek számító gazdag - úgynevezett rózsadombi - rétegekhez. "Aluljárók fia a sorsod valahol hibás...", "Gyere közénk, élj velünk néma kőszobor...", "Azt is tudom, azt a csodát, hogy a szakadékot híd íveli át", "A világot én megváltani nem tudom. Soha-, soha, talán nem is akarom"...

Ezek a dalszövegek már nem a szembenállást erőltették, inkább a közeledést keresték. Persze nincs is ezzel semmi baj, hiszen a szocializmust építő társadalom sokkal vidámabbá válik, ha mindenki egy emberként gondolkodik, és cselekszik, mint amikor csak a problémákról, különbségekről vitatkoznak. (Nem igaz, de jól hangzik.)

Mindenki a maga útján

Aztán elérkezett 1982 és feloszlott a Dinamit, mindenki elindult a maga útján. Mint tudjuk, a Németh testvérek találták meg legelőször a helyüket Nagy Feró mellett, a Bikini együttesben. Ennek érdekessége, hogy a televízió '83 nyarán vett róluk először tudomást. Némi válogatást követően - de csak vendégénekesként - Vikidál Gyula a Kuglival kezdte járni az országot, míg Papp Gyuszi a svéd-magyar közös zenekarban, a P.S. Bandben próbált szerencsét.

A P.S. Band egy igazán különleges zenekar volt, hiszen tagjai magyarokból és svédekből állt. A zene igényes, de már nem annyira rock. Talán több slágerrel kitörhettek volna legalább Európában, de ez nem jött össze. Ne is szaladjunk ennyire előre, hiszen ebben a műsorban még éppen csak bemutatkozik az együttes.

Nemzetközi randevú

Módos Péter: Szeretettel üdvözlöm stúdiónkban Papp Gyulát, aki régen a Mini együttesben, azután a Skorpióban, majd azt követően a Dinamit együttesben játszott, mint keyboardos, mint billentyűs, most azonban önálló zenekarvezetőként ül stúdiónkban, a P.S. Band vezetőjeként. Mit jelent az, hogy P.S. Band?

Papp Gyula: Latinul postcriptum, magyarul utóiratot jelent.

Módos Péter: Ez tulajdonképpen minek az utóirata?

Papp Gyula: Hát nem is új hullám, nem is kemény rock zene, tehát nem heavy metál, hanem én úgy éreztem, hogy sok őszinteség után most egy kis nyugalom, hát annyi stressz éri az embert '82-ben, hogy egy P.S. lemezt, ha feltesz tabletta helyett. Úgy éreztem.

Módos Péter: Tehát ez kicsit ilyen nyugtatóként?

Papp Gyula: Igen, nyugtatóként.

Módos Péter: Ez egyben az együttes ars poétikája, ha maradunk már a latinnál...

Papp Gyula: Igen.

Módos Péter: Nagyon szépen kérlek, mutasd be a zenekarodat.

Papp Gyula: Két állandó vendégünk Postási Júlia és Varga Miklós, a P. Boxból. Egyik külföldi tagunk Joseph Barabás, Soldos László dobokon és Béla Svardmark a másik külföldi, Svédországból.

Vágó István: Érdekes neve van Béla Svardmarknak, és én már nem lepődöm meg, lepődjenek meg a nézők, hogy magyarul beszélgetünk. Mikor mentél el Svédországba tőlünk, Béla?

Béla Svardmark: Hát 4 éves koromban vittek ki.

Vágó István: Tehát te hazánkból ide-oda szakadt hazánk fia vagy, lehet így mondani ugye?

Béla Svardmark: Igen.

Vágó István: És hol tanultál meg magyarul, mert úgy hallottam, hogy ez nem volt mindig ilyen folyamatos, ilyen szép magyar kiejtésű?

Béla Svardmark: Hát nézze, anyutól tanultam meg először, és amikor megismertem Papp Gyulát, ő kijavította a rossz kiejtésemet.

Vágó István: És hol találkoztál Papp Gyulával, útközben, ő is járt ide-oda, te is jártál ide-oda, vagy?

Béla Svardmark: 1977-ben itt voltam saját együttesünk, The Blue Pearls, Svédországból, és akkor ismertük meg egymást, és azóta legjobb barátok vagyunk.

Vágó István: Svédországon belül milyen városban laktok?

Béla Svardmark: Örebroban lakunk.

Vágó István: Örebro, ez azt hiszem, hogy egy nagyon jól csengő név a zenét értők számára Skandináviában, ugye, miért?

Béla Svardmark: Hát lehetne mondai, hogy a Svédország Liverpoolja, mint például Abba együttesbe a kísérő együttesnek a két gitárosa Örebroban is él.

Vágó István: És te is játszottál ilyen nagynevű zenészekkel már?

Béla Svardmark: Igen.

Vágó István: Mondjál egy-két példát.

Béla Svardmark: Janne Schaffer például az Abba gitárosa, együtt oktatunk Svédországban, és ugye jam sessionként játszottam már Eric Claptonnal, Jan Akkermannal és Muddy Waters.

Vágó István: Eric Clapton, Muddy Waters, ezek nagyon jó nevű gitárosok, hát remélem, hogy ilyen jövő vár azért a P.S. Bandre is. És én kérem Módos Pétert, hogy akkor konferálja be a következő számot.

Módos Péter: Mielőtt azonban erre sor kerül, kérlek, mert ilyenkor így illik, mikor találkozhat veletek a közönség legközelebb, vagy talán első ízben élőben?

Papp Gyula: Holnap, tehát szeptember 25-én, szombaton a Kertészeti Egyetem Klubjában, ahol egybekötve a tagságikat is, mivel, hogy most nyílt újonnan a klub ebben az évben, tagsági osztással, valamint még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ami szintén újdonságnak hat, hogy a mi kislemezünket, ami most jelenik meg, azt úgy érzem, hogy holnap már lehet kapni a Kertészeti Egyetemen.

Módos Péter: És most már azt hiszem tényleg nincs más hátra, mint bejelenteni a következő számunkat, Béla Svardmark szerzeményét, Is This The End Of Our Love, magyarul Ez már a szerelünk vége? Következik a P.S. Band.


Dusán kilép
Krőzus opera - Krízis sajtóbemutató
Horváth Charlie - Rock Színház - Sztárcsinálók
Bódy Magdi
Hifitorony - Videoton, Orion
Benkő Laci interjú - Bábel
LGT Angliában - stúdióban
Papp Gyula interjú, P.S. Band - Is This The End Of Our Love
Zappa koncert

Készítette: Fiery



rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Megmérettetés Hollandiában (1987, Magyar Ifjúság)
Ha Hollandia és a hazai rockzene viszonyát vizsgáljuk, egy érdekes és több évtizeden átívelő történet tárul elénk. A

Tovább...
Pulzus 43 - 1984 március - Marketing Miklós kalandjai
Létezett valaha, a nyolcvanas években egy könnyűzenei műsor, amin felnőtt egy nemzedék. Ez a produkció a Pulzus volt, akkori nyelven Könnyűzenei

Tovább...




Koncertek 2017. október 17. és 2017. november 02. között:









Klipmánia