passzio.hu
Keresés Minden téma

Minden téma
  

    
Miben akarsz keresni? Cikkek Felhasználók Ismertetők


Keresés eredményei


 Graveyard - Peace (2018)


Szerkesztette: pjuan


A 2006-ban, Svédországban alakult Graveyard a hatvanas-hetvenes évek pszichedelikus blues-rockját hozta vissza a hallgatóinak, teljes retro érzéssel, trapéz gatyával, bajusszal, analóg megszólalással, no és persze kellő mennyiségű Doors, Lynyrd Skynyrd és Black Sabbath utalással...

A csapat a 2015-ös Innocence & Decadence című negyedik lemeze után hosszabb szünetre ment, de most itt van a Peace, ami egy ilyen hippi bandától nem igazán meglepő cím... Legutóbb Rikard Edlund basszusgitáros helyére Truls Mörck állt, most Axel Sjöberg dobos helyére került Oskar Bergenheim, de minden más maradt, főleg a ragacsos múltidézés, meg a nosztalgia ismételődő felöklendezése...

Ideje: 2018. május 29. kedd 00:05:00
találat címre
Téma: Lemezismertetők

 Mercy - Witchburner (1985)


Szerkesztette: pjuan


A svéd metál underground tele van érdekességgel, csodával, amiket utólag is érdemes felfedezni! Ilyen volt a Mercy nevű heavy-doom metálos csapat is, amiről a legtöbben annyit tudnak, hogy "Messiah" Marcolin énekes innen ment a Candlemass-ba '86-ban... A Mercy amúgy '79-ben alakult Turbo néven, majd 1980-1990 között üzemelt Sölvesborg-ban, már Mercy-ként, illetve 2002-ben rövid időre újraindult, de Weechking Veljaca alapító gitáros 2005-ös halálát nem élték túl csapatként sem...

Eredetileg csak két lemezt adtak ki, a '84-es Mercy-t és ezt a '85-ös Witchburner-t, már csak hármasban - Marcolin dobolta fel az anyagot... Aztán az énekes távozott, a csapat pedig Rick Winenal folytatta, de két lemez után földbe álltak... Aztán már Anders Strengberggel a mikrofon mögött jöttek vissza 2002-ben, de egy lemez - és egy érdekességekből összeállított anyag - után, megint földbe álltak... Azóta posztumusz persze több korongot is kiadtak, de a csapat sava-borsát az első két lemezük tartalmazza... A Witchburner-t azért választottam, mert ugyan a heavy metálosabb első némileg jobb volt, de ebből kiderül az is, hogy Messiah miért volt tökéletes választás a Candlemass-nak...

Ideje: 2017. július 19. szerda 12:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Lemezismertetők

 Them - Sweet Hollow (2016, Dionysosrising)


Szerkesztette: Dionysosrising


Tudom, tudom, hogy King Diamond és valamikori csapata, a Mercyful Fate a heavy metal egyik hivatkozási alapja, olyan "szent tehén", amit kritizálni lehet, de nem tanácsos. Elismerem, az tényleg bravúr, hogy az énekes mindezt egy olyan előadásmóddal - és talán zenei stílussal - érte el, ami a maga extremitásával kilóg a klasszikus, vagy progresszív metal komfort-zónájából, és a mester hangjához hosszú távon, ha nem rajongó szemszögéből vizsgálom a dolgokat, idegek kellenek. Én pedig nem vagyok rajongó, annak ellenére, hogy King életművében vannak olyan részek, elemek, amiket elbűvölve hallgatok, és hát az MF gitáros szekciójának munkáját legszívesebben én is a metal aranykönyvének oldalaira karcolnám be. (Az MF és a King Diamond lemezek eltéréseibe nem szeretném mélyebben beleásni magam, talán elég annyi, hogy az együttes zenei világa - elsősorban a gitárosok komplex ritmusai miatt - progresszívabbnak hat, míg a szólólemezek talán könnyebben emészthetőbbek, és értelemszerűen vokál-centrikusabbak.)

Ideje: 2017. január 05. csütörtök 18:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Lemezismertetők

 Them - Sweet Hollow (2016)


Szerkesztette: pjuan


A német prog-power metálos Lanfear két tagját a soraiban tudó, német-amerikai Them eredetileg azért alakult meg 2008-ban, hogy King Diamond klasszikus dalait dolgozza fel, aztán három és fél évnyi koncertezés, több, mint húsz koncert közben - amik közül páron King zenekarából Mike Wead és Hal Patino is vendégeskedett - úgy alakult, hogy ennyi már nem volt elég nekik.

2014-től elkezdtek dolgozni a "saját" King Diamondos dalaikon, aminek a koncepciózus végterméke most jön ki Sweet Hollow címmel. Persze King Them és Conspiracy lemezeinek horror-történetéhez hasonlóan történnek itt is az események, de nyilván egy rajongói csapat esetében hasonlót is vár az ember...

Ideje: 2016. december 25. vasárnap 00:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Lemezismertetők

 Castle - Welcome to the Graveyard (2016)


Szerkesztette: pjuan


A Castle egy San Francisco-i doom-stoner trió, garázs jellegű heavys zenével és füstös hangú énekesnővel a frontján. 2009-től dolgoznak együtt, a Welcome to the Graveyard a negyedik kiadványuk, nálunk a második, 2012-es Blacklands kapcsán szerepeltek, amit a 2014-es Under Siege követett, aminek a műsorát 2015-ben élőben is kiélvezhettünk... Most pedig itt a Welcome to the Graveyard, a folytatás, ami az okkult-misztikus vonaglásokkal és izomból torzított riffekkel kavarog lassan elénk...

Ideje: 2016. július 22. péntek 00:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Lemezismertetők

 King Diamond - The Graveyard (1996)


Szerkesztette: pjuan


King Diamondot 1992-'99 között egyértelműen jobban érdekelte az újraindított Mercyful Fate másodvirágzása, mint a szóló karrierjének a párhuzamos működtetése... Andy LaRocque gitáros viszont nem így gondolhatta, így a '90-es The Eye után öt évvel, '95-re összerakta a The Spider's Lullabye című albumot, amin a Mindstorm nevű fiatal amerikai progresszív metálos csapat három tagja került melléjük! Ezt követte a hasonló felállással '96-ban kiadott The Graveyard album, ami az énekes szóló karrierjének legmegosztóbb kiadványa lett, amit a rajongók egyik - kisebbik - része zseniális doom-musical-nek tart, de a másik - nagyobbik - része közepesnek, vagy rossznak, vagy csak túl zavarosnak... Egy biztos, a Mercyful Fate-nek a párhuzamosan kiadott Into the Unknown albumával sem megszólalásában, sem kreativitásával nem tudott ellenfele lenni...

Ideje: 2016. július 03. vasárnap 00:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Lemezismertetők

 Graveyard - ...for Thine is the Darkness (2016)


Szerkesztette: palszabolcs


Retro rock rajongók ne kezdjék dörzsölni a tenyerüket, véletlenül sem kedvenc svéd bandájuk új lemezéről lesz szó az alábbiakban. A jelen cikk tárgyát képező, majd' egy évtizedes múltra visszatekintő csapat ugyanis spanyol nemzetiségű, és az old school death metal mellett törtek lándzsát. Amúgy svéd módra, Dismember, Carnage, Grave és társaik... Bár ha jobban belegondolok a retro jelző is megállja a helyét, hiszen olyan szinten idézik meg a kilencvenes évek eleji svéd hangzást, hogy az tényleg párját ritkító...

Ideje: 2016. április 12. kedd 12:05:00
találat címre
Téma: Lemezismertetők

 Graveyard - Innocence & Decadence (2015)


Szerkesztette: pjuan


A 2006-ban, Svédországban alakult Graveyard a hatvanas-hetvenes évek psychedelic blues-rockját hozza vissza a hallgatóinak, teljes retro érzéssel, trapéz gatyával, analóg megszólalással, no és persze kellő mennyiségű The Doors, Lynyrd Skynyrd és Black Sabbath utalásokkal... A most megjelenő Innocence & Decadence a negyedik stúdió lemezük, ezt megelőzően 2012-ben jelent meg hasonló Lights Out címmel... Azóta bajusz sem sérült, mondhatni egyetlen változás van csupán, Rikard Edlund helyett ugyanis Truls Mörck ragadta meg a basszusgitárt, de minden más maradt, főleg a ragacsos múlt újbóli felöklendezése...

Ideje: 2015. október 01. csütörtök 00:05:00
találat címre
Téma: Lemezismertetők

 Graveyard - Lights Out (2012, Dionysosrising)


Szerkesztette: Dionysosrising


A divat a kereskedelem egyik hajtómotorja: előbb új termék megvásárlására ösztönzi az embereket, mielőtt a régit elhordták volna. No igen, de ha a divatot a rendszerszemléletű előrehaladással jellemezzük, mert hát ha a kabát elavul, biza' a csizmát is hozzá kell igazítani, akkor hogyan értelmezhetjük azt a ciklikusságot, ami a progresszió mellett igenis meghatározó tényezője az igényeknek? Igen, én arról a jelenségről beszélek, amit retronak vintage-nek neveznek, és sokan a nosztalgia iránti vággyal magyaráznak, de kérdem én, fennállhat-e a nosztalgia egy olyan nemzedék esetében, amely még meg sem született akkor, mikor az adott trend visszasírandó perszonális élményekkel fűzte magához a benne élő generációt? Ó, persze, genetikus szinten még az átélt eseményekhez fűződő alapvető attitűd is öröklődhet – mondanám, ha genetikus-pszichiáter lennék, de amolyan koca zenei kritikusként máshol kell keresnem a megfejtés kulcsát.

Ideje: 2013. január 07. hétfő 18:05:00
találat címre
Téma: Lemezismertetők

 Graveyard - Graveyard (2008)


Szerkesztette: pjuan


A 2006-ban, Svédországban alakult Graveyard a hetvenes évek psychedelic blues-rock zenéjét játsza, teljes retro feelinggel. Trapéz gatya, analóg felvétel, finom Cream, Lynyrd Skynyrd, Black Sabbath utalások - ezekkel mutatkozik be ez a nagyon tehetséges banda...

Ideje: 2009. január 27. kedd 00:05:00
találat címre
Téma: Lemezismertetők



következő találat

... továbbá

Nem találta meg, amit keres?


Keresés "Graveyard -" Ideje::

Ajánló





Nemzeti Kultúrális Alap és a Hangfoglaló Program támogatásával.










Ez is érdekelhet

Ultraphonix - Original Human Music (2018)
A Sweet & Lynch és a KXM mellett új projektet indít Ultraphonix néven a Dokken-ből és Lynch Mob-ból ismert George Lynch gitárzseni. A csapatban Corey Glover énekel

Tovább...
Uriah Heep - Living The Dream (2018, Dionysosrising)
Általában nem vagyok az önismétlés híve, de a legutóbbi Uriah Heep lemezhez (Outsider 2014) írt beszámolóm egyes bekezdéseit simán, minden változtatás

Tovább...
Giant - Time to Burn (1992)
Az amerikai rádiós pop-rock zenének vannak kimagasló alakjai, az egyik ilyen a Nashville-ben, 1987-1992 között két lemezt kiadó, majd 2000-ben és 2010-ben is rövid időre, meg egy-egy lemezre

Tovább...
Primal Fear - Apocalypse (2018, Dionysosrising)
Nehéz az epigonok élete. Hiába építenek remekműveket, a felhúzott falak alatti alapot csak nem ők csákányolták ki a fémből - olyan hátrány ez, amit egy élet

Tovább...
U.D.O. - Steelfactory (2018, Dionysosrising)
Recseg-ropog az egyébként merev öntöttvas szerkezet, ahogy rugalmasságát próbálgatja. A valamikori erőt sugárzó, ihletet adó komplexum azonban hiába teszi próbára magát -

Tovább...




Koncertek 2018. október 16. és 2018. november 01. között:









Klipmánia